Dr. Horváth V. Gábor Ügyvédi Iroda

A Ptk-t az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 14. § (1) bekezdése módosította általánosan a szerződésekre vonatkozó fizetési határidőre vonatkozóan módosul. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvnek való megfelelés érdekében helyet kaptak a jelenleg hatályos Ptk. késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló alábbi rendelkezések is:

 

(i) a pénztartozásokat főszabályként 30 napon belül kell teljesíteni, ha a felek a szerződésben a teljesítés idejét nem határozták meg;

(ii) 30 napot meghaladó fizetési határidő kiköthető, azonban – megint csak főszabályként – a fizetési határidő a 60 napot nem haladhatja meg.

 

A 60 napot meghaladó fizetési határidőt az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni. Az ilyen feltételt a jogosult megtámadhatja, ha pedig a tisztességtelen feltétel általános szerződési feltételként van rögzítve, megtámadhatják azt a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is.Fentiekkel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a fizetési határidőre vonatkozó szabályokat mikortól, mely szerződéseknél kell alkalmazni, módosítani szükséges-e a már megkötött szerződéseket. A törvény értelmében az átültetett irányelv 12. cikkének (4) bekezdésében szereplő opcionális lehetőséggel élve csak a 2013. március 16. napját követően megkötött szerződésekre irányadóak az új szabályok, így az ezen dátumot megelőzően kötött, és azt követően a pénztartozás teljesítése és kamat körében nem módosított szerződésekre a régi szabályok az irányadóak.

 

A késedelmi kamat számítási módja és mértéke növekszik: eddig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat volt a számítás alapja, mostantól a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat,mértéke a számítás alapjának 7 százalékponttal növelt értéke volt, mostantól a jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke.

 

Fizetési késedelem esetén a kötelezett a tartozása behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére legalább 40 eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget köteles jogosultnak megfizetni. A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, annak összege azonban a kártérítésbe beszámít. Fontos, hogy ez a minimumátalány a hitelezőnek az adós késedelme esetén mindenképpen jár, akkor is, ha késedelmét az adós kimenti, illetve, ha a hitelezőnek behajtási költsége egyáltalán nem merült fel, ráadásul külön felszólítás nélkül!